Erőszak és káosz Egyiptomban, több száz halott
Erőszak és káosz uralta Egyiptomot szerdán, a belpolitikai válság Mohamed Murszi elnök megbuktatása óta minden korábbinál szélesebb méreteket öltött.
Hivatalos közlés szerint a Kairóban és Egyiptom több más városában lezajlott összecsapások összesen 278 halálos áldozatot követeltek. A sebesültek száma megközelítette a 2000-et.
Az egyiptomi hatóságok a nap folyamán erőszakot alkalmazva, ellenőrzésük alá vonták a megbuktatott elnök, Mohamed Murszi híveinek két legfontosabb kairói táborát. Zavargások voltak több más városban, így Alexandriában és Szuezben is. Az Egyesült Államok és az Európai Unió élesen elítélte az erőszakot.
Az egyiptomi rendőrség szerda reggel kezdte meg annak a két kairói térnek a kiürítését, ahol iszlamista tüntetők tábort vertek, és hetek óta ülősztrájkot folytattak, tiltakozva Mohamed Murszi elnök elmozdítása ellen. Az an-Nahda téren, valamint a Rabaa el-Adavíja mecsetnél zajlott akció késő este fejeződött be.
A kormány egy hónapra országos szükségállapotot hirdetett és kijárási tilalmat rendelt el Kairóban, Alexandriában és Szuezben, valamint összesen 13 tartományban este hét és reggel hat óra között. Adli Manszúr ideiglenes államfő a szükségállapotot azzal indokolta, hogy szélsőséges csoportok szabotázsakciói miatt veszélybe került a közrend.
A történtek nyomán benyújtotta lemondását Mohamed el-Baradei, a nemzetközileg elismert, Nobel-békedíjas egyiptomi alelnök. Lépését azzal indokolta, hogy "nem tud felelősséget vállalni olyan döntésekért, amelyekkel nem ért egyet".
Az egyiptomi egészségügyi minisztérium szerda késő este összesen 278 halálos áldozatról beszélt. A szóvivő elmondta, hogy a halottak többsége polgári személy. Az állami televízió azt jelentette, hogy a polgári halottak száma 235.
Az Egyiptom-szerte lezajlott összecsapásokban 43 rendőr vesztette életét.
A volt elnököt támogató Muzulmán Testvériség ezzel szemben már korábban azt állította, hogy szerte az országban a halottak száma meghaladta a 2000-et, és mintegy 10 ezren sebesültek meg.
A belügyminiszter védelmébe vette a hatóságok erőszakot alkalmazó fellépését, utalva arra is, hogy országszerte több rendőrőrsöt támadtak meg és a tüntetők Kairóban több minisztériumba is betörtek.
Arról is beszámolt, hogy a Murszi-támogatók kairói táborainak kiürítésekor nagy mennyiségű fegyvert foglaltak le, köztük gépfegyvereket és kézigránátokat.
Közölte azt is, hogy őrizetbe vették a Muzulmán Testvériség számos vezetőjét, akiknek kihallgatása - mint fogalmazott - jelenleg folyik. Végezetül hangsúlyozta, hogy a hatóságok további tiltakozó megmozdulásokat nem engedélyeznek.
Az Egyesült Államok elítélte az Egyiptomban kirobbant vérontást. John Kerry külügyminiszter az egyiptomi hadsereget a választások mielőbbi megtartására szólította fel. Kerry úgy értékelte, hogy országban kiújult erőszak nehezíti a politikai rendezést és a megbékélést.
Kormányforrások szerint az erőszakos cselekmények nyomán az Egyesült Államok fontolóra vette, hogy lemondja az Egyiptommal közösen tartandó, a közeli jövőben tervezett nagyszabású hadgyakorlatot. Eszerint az Obama-kormány állítólag komolyan mérlegeli a Bright Star fedőnevű, minden második évben sorra kerülő manőver lemondását.
Ezzel egy időben erősítette meg a külügyminisztérium szóvivője, hogy Washingtonban folyik az Egyiptomot pénzügyi támogatással segítő program felülvizsgálata. Gyakorlatilag egy évi 1,55 milliárd dollárt kitevő, főként katonai segélyről van szó.
Éles hangú nyilatkozatban ítélte el az egyiptomi erőszakos cselekményeket csütörtökre virradó éjjel az Európai Unió. Brüsszel néhány órán belül két, hasonló tartalmú állásfoglalását tett közzé.
Az újabb nyilatkozatban Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elítélte a Kairóban és az ország több más városában alkalmazott erőszak minden formáját.
A főképviselő az egyiptomi biztonsági erőket "rendkívüli tartózkodásra" szólította fel, és követelte az életbe léptetett szükségállapot lehető leggyorsabb hatályon kívül helyezését.
